Autodidakta képzéséhez hűen David Wojnarowicz átlépte a nyelvek, médiumok és cselekvések közötti határokat, és kibújt az egyértelmű meghatározások alól: festő, zenész, fotográfus, író, Super 8-as filmek készítője volt, valamint a New York-i East Village pezsgő társadalmi és kulturális közegének meghatározó alakja az 1980-as években. Zsigeri erejű életművéből kiemelkedik együttműködő szelleme – másokkal való eleven közösségben –, ugyanakkor tiltakozó jellege is. Az act-up kollektíva tagjaként Wojnarowicz olyan aktivista volt, aki mélyen elköteleződött a homoszexuálisok identitáspolitikai ügyei mellett az AIDS-járvány előtt és alatt; a betegség barátoktól és szerelmektől fosztotta meg, majd 1992-ben őt magát is elragadta, 37 éves korában.

Ebben a könyvben feltárul azoknak a helyszíneknek a kulisszák mögötti világa, amelyek leghíresebb műveinek főszereplői, és jelen van testének folyamatos dokumentálása is, amely akkor válik még élesebbé, amikor megkapja HIV-pozitív diagnózisát. Tudatában van annak, hogy egy olyan vírussal fertőződött meg, amely egy beteg társadalom legrosszabb oldalát is megtestesíti: egy olyanét, amely egyre inkább peremre szorítja és kizárja a disszidenciákat, majd sorsukra hagyja őket. Az amerikai álom árnyékában egy érzékeny és elkötelezett Wojnarowicz magánfeljegyzéseit tárja elénk, akit nyomasztanak a túlélés követelései, miközben az örömöt és a szabadságot hajszolja akkor is, amikor már nincs több fény az alagút végén.